A hazai fogászat történetéről:
A pesti egyetemi fogászati tanszék megalapításáról itt olvashat.
Az első hazai fogászati asszisztensekről itt olvashat.
A magyar fogászati iskola kialakulásáról bővebben itt.
A régmúlt jeles magyar fogorvosairól itt tudhat meg többet.

Érdekességek:

Tudta-e,

- hogy őseinknél elsősorban a táplálék "összetétele" és a rágás biztosította a száj és a fogazat öntisztítását?
- hogy az első fogkefék faágakból, gyökerekből készültek, melyek végét szétrágták vagy széthúzták, hogy felrostozódjon, majd a rostos véggel tisztították meg a fogakat?
- hogy hazánkban a XIX. században jelentek meg az első külhonból behozott fogkefék?
- hogy kezdetben a fogkefék előállítására disznósörtét használtak?
- hogy az USA-ban a pszichológián belül szakosodott a fogászatlélektan, mint új tudományág? Első kongresszusa 1977-ben volt a nyugat-virginiai egyetemen, ahol azt vitatták meg, hogyan csökkenthető, enyhíthető lélektani módszerekkel a fogorvosi széktől való szorongás.
- hogy az ősember állcsontja erősebb és nagyobb volt, mint a ma élő emberé, így több hely volt a fogak számára? Átlagosan mégis a mai emberhez hasonlóan 32 foguk volt. Ha azonban még messzebb tekintünk vissza az őstörténetben, akkor olyan ősemlősöket is találunk, amelyek 44 foggal rendelkeztek. A fogak számbeli csökkenésének az oka, hogy a fejlődés során a fokozatosan kisebbedő állcsontokban egyre kevesebb hely marad a fogak számára. A fogak számának csökkenési folyamata ma is folytatódik, amelyet az is bizonyít, hogy a bölcsességfogak egyre gyakrabban hiányoznak.
- hogy hogyan lehetett megmenekülni a szabadságharc idején a sorozástól? Ebben az időben gyutacsos puskát használtak a katonák, amelynek a tölténye papírtokban volt. Ezt kellett leharapni a lövés előtt. A katonai alkalmasság feltétele így többek között legalább egy alsó és felső egymással találkozó fogpár volt. Sokan szándékosan húzatták ki fogaikat, hogy megússzák a katonai szolgálatot.
- hogy milyen foglalkozási ágak ártalmasak a fogakra? Az első helyen a sütő-, a malom-, cukrász és cukoripar található. A levegőben szálló liszt vagy cukorpor a fogakra lerakódik, és nagyfokú szuvasodást idéz elő (természetesen a nagymennyiségben fogyasztott édesség is káros). A nyomdászok fogainak épségét az ólom illetve annak gőzei veszélyezteti. A dohányiparban dolgozók szájüregét a dohánypor irritálja. A hűtőházi dolgozók között gyakoriak a neuralgiás fájdalmak, az arcüreg gyulladásai, amelyek a hirtelen bekövetkező nagyfokú hőmérsékletingadozással magyarázhatók. Az üvegfúvók, szabók, varrónők fogain jellegzetes alakváltozást lehet megfigyelni. Ez azért van így, mert ki-ki a saját munkájához szükséges eszközt veszi a szájába és a fogakat azonos helyen, és hosszú ideig nyomja, ezért azok "deformálódnak".
- hogy ha fekete fogakról álmodik, az betegséget jelent, míg fogorvossal álmodni kedvetlenség, bosszúság? Ha álmodban kiesik a fogad, akkor valaki meghal a családban. Ha pedig valaki álmában foghiányról álmodik, az gyorsan verje ki ezt az álmot a fejéből, mert rosszat, sokszor halált jelenthet.
- hogy a kutatók megállapítása szerint Julius Ceasar ólommérgezés következtében hamar elvesztette az összes fogát? Köztudott, hogy az akkori Róma vízvezetékei ólomcsövekben továbbították a vizet, így jöhetett létre a mérgezés, és természetesen a város lakóit is érintette.
- hogy I.Péter orosz cár kedvenc szórakozásai közé tartozott a foghúzás? Minden ember kegyvesztetté vált az udvarban, aki fájós fogát nem a cárral húzatta ki. Leningrádban ma is láthatók azok az eszközök, fogók, amelyekkel a cár "szabadidejében dolgozott".
- hogy régen azért áztatták a fogsort vízben, mert a csontból faragott fogak és fogsorok egy idő eltelte után magukba vették az ételek és italok illatát és viselésük nem igazán volt kellemes? A kaucsuk fogsorokban apró kis lyukacskák vannak, amelyekbe a nyál és a nyálban oldott ételmaradékok beszívódtak. Ezek aztán bomlani kezdtek és rendkívül rossz szagot árasztottak.
- hogy Amerika első embere, George Washington krónikus ínysorvadásban szenvedett, így valamennyi fogát el kellett távolítani, s ezek pótlására elefántcsontot használtak fel? Mivel azonban ezek rögzítése az állkapocshoz akkor még lehetetlen volt, ólomkeretet öntöttek a fogak rögzítésére, mely szerkezet használatát egy rugós szerkezet tette lehetővé. Viselése borzasztóan kényelmetlen volt, arról nem is beszélve, hogy több mint négyszerese volt a súlya a mai megoldásokhoz képest.